Az enyém mellett. Néha átnézek hozzá. A kulccsomómomon még rajta van egy előző élet, meg egy előbbi is, de az előbbi nem igazán zavar. Kényelmes az ágya, inkább eldőlök rajta. Álmodok. Most először azóta, hogy idejöttem. Ebben a szobában, ami tele van az emlékeivel, szinte megfulladok. De nem harcolok. Kimegyek a szobából és újra szabad vagyok.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://disztingvalok.blog.hu/api/trackback/id/tr881944986
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.